A dentálhigiénikusok azok a szakemberek, akik önállóan végeznek elsődlegesen preventív fogászati beavatkozásokat, de fogorvosi kontroll mellett képesek klinikai (nem sebészi parodontális) beavatkozásokat is végezni. A dentálhigiénikusok felkészültségük alapján hatékonyan közreműködhetnek a különböző életkorú, egészségi állapotú, továbbá szociálisan és/vagy kulturálisan hátrányos helyzetű egyének és közösségek dentálhigiénés ellátásában és gondozásában.
A képzés fő jellemzője a széleskörű elméleti alapozásra épülő gyakorlatorientáltság. A képzésben hangsúlyos tudományterületek: az élettudományok, a fogorvostudományok, a magatartás- illetve a viselkedéstudományok, valamint fő tantárgyak az egészségpedagógia és az egészségfejlesztés elmélete és gyakorlata. Kiemelkedő szakmai felkészültség, amellyel a betegellátás bármely színterén magabiztosan meg tudod állni a helyed. Ahhoz, hogy önállóan, magas szakmai színvonalon végezhessék a dentálhigiénikus szakemberek a munkájukat, a szájüreg és a fej-nyak tájék speciális vonatkozásait alaposan meg kell ismerniük, csakúgy, mint azokat az összefüggéseket, amelyek az orális és általános egészségi állapot között fennállnak.
Az egészséges működés megismeréséhez a fej-nyak tájék, fogazat teljes biológiai összefüggéseit el kell sajátítaniuk (fogászati és dentális anatómia). Megismerkednek az egészséges száj mikroflórájával és annak eltéréseivel (orális mikrobiológia).
A fogorvosi rendelő működését, a dentálhigiénikusok által használt berendezések, műszerek használatát, valamint alapvető vizsgáló és terápiás módszereket nem élő emberen, hanem fantomlaboratóriumban gyakorolják be. Az egészségügyben fontos a kórházi fertőzések megelőzése, amelynek speciális, a fogorvosi rendelőre vonatkozó előírásai vannak, ezeket oktatjuk az infekciókontroll a fogászatban tantárgy keretében. A szájüreg és fej-nyak tájék legfontosabb népegészségügyi vonatkozásaival (előfordulás, okok, rizikótényezők) illetve azok megelőzésének lehetőségeivel foglalkozik a preventív fogászat. Fontos, hogy fájdalommentes kezelésben részesítsük a pácienseket, ezért a fogászati érzéstelenítést el kell sajátítani. Ez a tevékenység azzal jár, hogy gyógyszert juttatunk a szövetek közé, amelynek mellékhatásai lehetnek, és a páciens általános egészségi állapota, a fogorvosi kezeléstől való félelem, stressz miatt is kialakulhatnak váratlan rosszullétek, amelyet el kell tudnia a dentálhigiénikusnak is hárítania, ezért tanítjuk a fogászati érzéstelenítés és oxyológia nevű tantárgyat. A fogászati vizsgálatok fontos részei a különböző képalkotó eljárások, ezért hallgatóinkat megismertetjük a fogászati radiológia tudnivalóival.
A fenti tantárgyak sikeres elsajátítását követően következnek a fogászat részterületei, ahol a legfontosabb betegségek, azok megelőzése és ellátásuk módjainak elméleti alapjainak megtanulása mellett, a dentálhigiénikusok által végzett beavatkozások gyakorlati feladatait, pácienseken is el fogják végezni. A fent említett részterületek: fogpótlástan és odontotechnológia, fogszabályozás, gyermekfogászat, megtartó fogászat, orális medicina (arc- és a szájnyálkahártya eltérései), szájsebészet, parodontológia (fogágybetegségek és fogászati implantológia).
Ahogy az ember, úgy a fej-nyak tájék és a szájüreg is egységet alkot: a betegségeket és eltéréseket nem lehet külön kell vizsgálni és kezelni. Ahhoz, hogy az egész embert tudják dentálhigiénikus kollégáink ellátni, szükség van a tanult ismeretek összefüggéseinek megértésére és alkalmazására integrált gyakorlaton, kiváló szakemberek felügyelete mellett összehangoltan gyakorolni azokat a tevékenységeket, amelyet diplomát kapott szakembereink pályafutásuk során végezni fognak. A rendelőben és főleg azon kívül nem csak testileg és szellemileg egészséges páciensek ellátása vár dentálhigiénikus kollégáinkra, ezért meg kell ismerkedniük a gerodontológia (idős pácienek ellátásának speciális vonatkozásai) és speciális kezelési igényű páciensek ellátása során felmerülő részkérdésekkel, megoldandó problémákkal.
A jól működő egészségügyi rendszerekben, a fogorvosi praxis működtetésében a dentálhigiénikusok is részt vesznek: ezért a praxismenedzsment tantárgy keretében felvértezzük hallgatóinkat az egészségügyi rendszerek működésével, működtetésével kapcsolatos ismeretekkel.
A dentálhigiénikus alapképzést követően több egyetemen lehetőség van becsatlakozni mesterképzésbe az alábbi szakokon:
- Komplex rehabilitációs mesterképzési szak
- Népegészségügyi mesterképzési szak
- Egészségügyi menedzser mesterképzési szak (2023-tól az ETSZK-n is!)
- Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzési szak
- A közfinanszírozott és/vagy kiegészítő biztosítással finanszírozott praxisokban vagy magánpraxisokban elsősorban dentálhigiénés prevenció és gondozás területen;
- Betöltetlen fogorvosi praxisokban önállóan, a prevenció és gondozás területén;
- Fekvőbetegeket ellátó egészségügyi intézményekben (klinikák, kórházak), szociális ellátás alap és szakosított intézményeiben (szociális otthonok, rehabilitációs intézmények)
- Oktatási intézményekben (iskolák, óvodák);
- Szájhigiénés termékeket forgalmazó, értékesítő cégek képviselőjeként;
- Az orális egészséggel kapcsolatos kutatásokban közreműködőként.